Külföldön élve felmerül a kérdés, hogyan vezessük be gyermekeink életébe a külföldi, és saját hagyományainkat. Meg lehet-e, illetve meg kell-e fosztani a gyermeket bármelyik ország hagyományától? Tudjuk-e egyáltalán, mi az a Halloween, és mi a különbség Mindenszentek és a Halottak napja között? Ezekre a kérdésekre keressük a választ.

Halloween

Halloween az október 31-én kezdődő háromnapos ünnep első napja. Másképp ,,All Saint’s Eve”-nek is mondják, így ez az ünnep is az elhunytak lelkére és a szentekre emlékezik.

A Halloween eredetét pontosan nem tudni. Egy verzió szerint kelta eredetű ünnep, ám olyan álláspont is van, mely szerint eredetileg keresztény ünnep volt.

Számos szokás kíséri Halloween ünnepét, a jelmezbe bújás, a tökfaragás és az örömtűz. A jelmezbe bújás a hiedelem szerint a kelta országokból jött, és pogány gyökerekből ered. A 19. századi Írországban gyertyákat gyújtottak a halottakért, majd evés-ivás, ünneplés kezdődött, mely alkalommal az emberek jósoltattak maguknak, és örömtüzet gyújtottak. E tűz fényét fáklyán vitték tovább, s mentek el vele házaik és farmjaik mellett, így védve őket a rossz szellemektől.

A jelmezbe bújás szokása egészen a 16. századig nyúlik vissza, melyet Írországban, Skóciában, Walesben és Isle of Man szigetén műveltek. Az emberek kosztümökbe bújva házról-házra jártak, s közben énekeltek, így kértek ételt a házban lakóktól a halottak nevében. Skóciában a jelmezhez tartozott, hogy a részvevők a megszentelt örömtűzből maradt hamuval kenték be az arcukat. Ennek oka lehetett, hogy úgy tartották, a holt lelkek Halloween napján támadnak fel, és keresnek új testet maguknak, s az emberek arcukat elfedve nehezebb célpontot adtak e feltámadó lelkeknek.

Angliába csupán a 20. században ért el a Halloween hulláma. Ekkorra már rémisztő arcú lámpásokat készítettek a résztvevők, hogy ezzel ijesszék el a rossz szellemeket, majd ez módosult tökfaragássá.

Halloween gasztronómiája

Akárcsak karácsonykor a pulyka, a Halloween is szert tett a saját jellegzetes ételeire. Mivel az almaszedés időszaka nem sokkal előzi meg október végét, ezért az almát cukorszirupba mártva tálalják (candy apples), illetve Írországban hagyománya van a barmbrack nevű gyümölcskenyérnek, amibe kisebb ékszereket, vagy érméket sütnek. A hiedelem szerint, aki gyűrűt talál a süteményben, a következő évben megtalálja élete szerelmét. Ilyenkor készítik továbbá a karamellás pattogatott kukoricát és a sült kukoricát is. Az íreknél népszerű étel továbbá az úgynevezett colcannon, ami főtt krumpliból, káposztából, baconból, vajból és tejszínből áll. A főtt krumplihoz keverik a felforralt vajat és tejszínt, s hozzáteszik a sült bacont és a főtt káposztát.

Mindenszentek – November 1

A Mindenszentek keresztény ünnep, mely az üdvözült lelkekre hivatott emlékezni. Az ünnep eredete egészen 835-ig nyúlik vissza, ekkor Jámbor Lajos frank császár már hivatalosan is elismerte ünnepnapnak Mindenszentek napját, mely Magyarországon csupán 2000-től számít munkaszüneti napnak.

Ez az ünnep igen hosszú múltra tekint vissza, egészen azokba az időkbe, amikor a rómaiak még igen nagy hatással voltak Britanniára, így az ünnepek is egybemosódtak. Akkoriban az úgynevezett Feralia volt a holtak emléknapja, melyet február 13 és 21 között ünnepeltek. Ilyenkor – akárcsak ma – virággal díszítették a sírokat, továbbá ételeket és sót helyeztek rájuk, mert úgy tartották, hogy ebben a nyolc napban a lelkek feljönnek a sírból és elfogyasztják, amit kapnak.

Angol nyelvű országokban ezen a napon hagyományosan elhangzik William Walsham-tól a „For all the saints” című himnusz:

Halottak napja – November 2

A Halottak napja keresztény ünnep, eredetileg az elhunyt, de üdvösséget még nem nyert, tisztítótűzben lévő hívekért. Már az ókori rómaiak is megemlékeztek halottaikról, akiket egykor istenként, félistenként tiszteltek. Február 22-án ülték meg az ünnepet, s egymás ajándékozásával, és vidámsággal oldották fel e nap komorságát.

Magyarországon a sírok virágokkal és koszorúkkal való díszítése a 19. század elejétől terjedt el, leginkább német katolikus hatásra. E szokást immáron felekezet nélkül is követik az emberek, hogy megemlékezzenek halottaikról. Az ilyenkor nyíló krizantém a leggyakoribb virág, amivel a sírokat díszítik. Hajdanán családon belül azt figyelték, hogy a sírokra hordott gyertyákból melyik ég le a leghamarabb, ugyanis a hiedelem szerint az hal meg legközelebb, akinek a gyertyája a leghamarabb leég. Egy régebbi felfogás szerint azonban a gyertya lángja a tévelygő lelkeknek ad meleget és iránymutatást vissza sírjaikba.

Hogyan ünneplünk mi, birminghami magyarok?

Általánosságban elmondható, hogy az angliai magyar családok nem tudják, és nem is akarják megfosztani gyermekeiket a Halloween és a beöltözés élményétől, ám van olyan szülő, aki nem engedi gyermekét csokiért házakba kopogtatni. Többen engedik a kopogtatást, de kísérik gyermeküket. Töklámpást a legtöbben készítenek, hiszen ez is jó családi program, ám célja nem a riogatás.

A megkérdezett szülők egyöntetűen azt mondták, hogy november elején semmiképp sem hagynák ki a halottaikról való megemlékezést, és ebbe gyermekeiket is bevonják, legyen ez bármilyen fájdalmas és nehéz téma. Egy vagy több gyertya minden családnál meggyullad november elsején, legyünk bármilyen távolságban is elhunyt szeretteinktől.